A cukros üdítők 340 ezer halálesettel hozhatók összefüggésbe világszerte
A cukrozott üdítőitalok fogyasztása évente közel 340 ezer halálesettel hozható összefüggésbe világszerte. Elsősorban a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását növeli a cukros üdítők fogyasztása, de több más betegség kapcsán is erős bizonyítékok szólnak a kockázatnövekedés mellett.
1626-ban megtartották Rómában a Szent Péter-bazilika végsõ beszentelését. Az épület a barokk építészet elõfutára és csúcsa, Péter apostol sírtemploma és a pápa fõtemploma.
1664-ben egy vadászat alkalmával máig tisztázatlan körülmények között meghalt Zrínyi Miklós gróf, horvát bán, költõ, hadvezér. (* 1620)
1783-ban született Perényi Zsigmond, a fõrendiház másodelnöke, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja. († 1849)
1789-ben született Louis Daguerre francia díszlettervezõ, a fényképészet úttörõje, a daguerreotípia feltalálója. († 1851)
1804-ben született Klauzál Gábor, a Batthyány-kormány minisztere († 1866)
1820-ban Nathaniel B. Palmer felfedezi az Antarktiszt.
1881-ben született Rátkai Márton színész.
1901-ben megszületett George Gallup amerikai statisztikus, a közvéleméynkutatás úttörõje.
1918-ban megszületik az Oroszországtól független, önálló Lettország.
1922-ben meghalt Marcel Proust francia író. (* 1871)
1928-ban elkészült az elsõ szinkronizált rajzfilm, Walt Disney's "Steamboat Willie" c. filmje, melynek fõszereplõje Mickey egér.
1954-ben mutatják be Gertler Viktor Én és a nagyapám c. filmjét.
1962-ben meghalt Niels Bohr Nobel-díjas dán fizikus. (* 1885)
1986-ben meghalt Bárdos Lajos magyar zeneszerzõ, karnagy, zeneteoretikus. (* 1899)
Ma ünneplik névnapjukat: Jenõ, Ödön, Pál, Péter
Népi kalendárium
Enyészet Hava (november)
18. napja Kartal - Sas - türk.
Jenô napja, a férfinév a hatodik magyar honfoglaló törzs nevébôl származik, ahogyan az Bíborban született Konstantin bizánci császárnak A birodalom kormányzásáról címû mûvében szerepel. Jelentése: tanácsadó, bizalmas.
Enyészet Hava (november)
19. napja Timur - Vas - türk.
Erzsébet napja. A legtiszteltebb nôi szentek közé tartozik Árpádházi Szent Erzsébet. Amikor atyja, II. András kérdôre vonta, miért visz a szegényeknek alamizsnát, a kötényében rózsává változott az. Ez az úgynevezett "rózsacsoda". Hazánkban a leggyakoribb nôi nevek közé tartozik az Erzsébet, azért az egyik legkedveltebb névünnep. Árpádházi Szent Erzsébet neve gyakran szerepel a pünkösdi énekekben. Lehetséges, hogy az összefüggés a pünkösdirózsa és Szent Erzsébet legendájának egyik motívuma, a rózsacsoda következtében alakult ki. Ha Erzsébet napon havazik, azt mondják: Erzsébet megrázta a pendelyét (vagy dunyháját). Erzsébet, Katalin havat szokott adni, A bitang marhákat jászolhoz kötözni.
Enyészet Hava (november)
20. napja Jolán - Jó leány.
Jolán napja, a nôi név, Dugonics Andrásnak a Jólánka, Etelkának leánya címû regényében szerepel elôször. Forrása a középkori magyar Jóleán (jó leány), vagy a görög Jolantha (a viola virága) név.
Enyészet Hava (november)
21. napja Úz, Uzor - Oguz vagy zab - türk.
Mária bemutatása, az Érdy-kódexben Asszonyunk Máriának templomba jelentése, liturgikus egyházi nevén praesentatio Beatae Mariae Virginis, elôbb a keleti, majd a nyugati egyháznak ünnepe. A Pray-kódex már 1200 táján ünnepli, tehát hazánk már az Árpád-korban befogadta Bizáncból. A latinoknál csak 1371 táján tûnt föl, majd V. Sixtus megerôsítette (1585). Az ünnep ihletôje nem az evangélium, hanem az apostolokig visszanyúló hagyomány.