1743-ban megszületett Martin Heinrich Klaproth német vegyész, aki 1789-ben felfedezte az uránium nevû elemet.
1783-ban Párizsban Jacques Alexandre Césare Charles és Ain Roberts végrehajtotta az elsõ "emberes" gázballon-repülést, ami hidrogénnel volt megtöltve. Mindez 11 nappal Pilatre de Rozier repülése után történt, aki elsõként emelkedett fel a Montgolfier testvérek hõlégballonjával.
1800-ban Kápolnásnyéken megszületett Vörösmarty Mihály költõ és drámaíró, akinek fõ mûvei a "Szózat" címû hazafias költemény, a "Zalán futása" címû eposz, a "Csongor és Tünde" mesedráma, valamint a "Vén cigány", amely öregkori remekmûve volt.
1835-ben megjelent Hans Christian Andersen elsõ mesekönyve.
1905-ben született Kellér Dezsõ író, konferanszié.
1906-ban Budapesten megnyílik a Szépmûvészeti Múzeum.
1918-ban Párizsban Sándor régensherceg, a szerb király fia, proklamálta a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (SHS állam, 1929-tõl Jugoszlávia) megalakulását.
1925-ben budapesti Rákóczi úton felavatják az elsõ rádióstúdiót, s ezzel megkezdõdik a Magyar Rádió rendszeres mûsorsugárzása az 546 méteres középhullámon.
1935-ben született Müller Péter író, rendezõ.
1935-ben New Yorkban (Brooklynban) megszületett Woody Allen (eredeti nevén: Allen Stewart Konigsberg) amerikai filmrendezõ, színész és író.
1946-ban megjelenik az "Élet és Tudomány" c. folyóirat elsõ száma Szent-Györgyi Albert beköszöntõjével.
1946-ban megkezdõdött az államosítás, melynek keretében a kormány stabilizációs programjának részeként állami kezelésbe kerültek a legfontosabb vállalkozások.
1948-ban Alfred Mosher Butts bejegyeztette szabadalmát a Scrabble (Betûtorony) nevû játékra.
1970-ben a csehszlovákiai népszámlálás adatairól megjelent újságcikk szerint 572 568 magyar élt ebben az évben Csehszlovákiában, 621 588 fõ pedig magyar anyanyelvûnek vallotta magát.
1983-ban mutatják be Gyöngyössy Imre, Kabay Barna Jób lázadása c. filmjét.
1988 óta az AIDS elleni világnap.
A magyar rádiózás napja.
Ma ünneplik névnapjukat: Aliz, Bianka, Blanka, Elza, Erzsébet, Natália, Natása
Népi kalendárium
Álom Hava (December)
1. napja Csák - Ütô - türk.
Eligius napja, a franciaországi Noyon püspöke († 660 táján), patkolókovács, majd ékszerész és ötvös volt, mellette a király tekintélyes tanácsadója. Urának halála után pappá szenteltette magát. Sokat buzgólkodott a pogány germánok megtérítésén. Több nyugat-európai tájon régi foglalkozására emlékezve, a beteg lovak orvosa. Ilyenkor levágott lólábbal is ábrázolják. Ennél nevezetesebb azonban másik patronátusa. A középkori Európában az aranymívesek védôszentje. Mesterségének eszközeivel: kalapáccsal, csipesszel szokás ábrázolni.
Álom Hava (December)
2. napja Aranka - Aranyocska
Melinda napja, a nôi név irodalmi eredetû: ezt a nevet adta Bánk bán feleségének D'Ussieux francia író 1775-ben egy elbeszélésében és Katona József innen vette át drámájához.
Álom Hava (December)
3. napja Kemecse - Csónakocska, kis hajó - türk.
Advent 1. vasárnapja Ferenc napja, Xavéri Ferenc elôkelô navarrai család sarjadéka, a Jézus Társaság egyik leghíresebb tagja, az Egyháznak Pál után alighanem legnagyobb térítô apostola (1506-1552), aki Távol-Keleten, fôleg Indiában és Japánban töltötte élete java részét. Az indiai Goa városában temették el. Az itt dühöngô pestis elmúlását mindjárt az ô közbenjárásának tulajdonították. 1622-ben avatták szentté.
Álom Hava (December)
4. napja Zala - Patak, folyóvíz - indoeurópai
Borbála napja, népünk ajkán olykor Borbál, Borbálya, ókeresztény vértanú († 306). Borbála, akit apja ítélt halálra és saját kezüleg végzett ki, az utolsó perceiben így imádkozik Jézushoz: valaki az te szent nevedrôl megemléközik, és az én halálomról, bocsássad meg minden ô bûneit, és ne emléközzél meg róla az nagy ítéletnek napján. Borbála a jó halál védôszentje. Az állandó életveszélyben forgó bányásztársadalomnak Borbála a legtiszteltebb közép-európai védôszentje. Szent Borbála füve (Barbarea stricta) ôseinknek kelevény, himlô, villámcsapás ellen kedvelt orvossága volt. A Borbála-nap hiedelmei és szokásai hasonlóak a Luca-napéhoz, de a magyar nyelvterületen csak szórványosan terjedtek el. Borbála-napkor nem szabad fonni. A Mura-vidéken azért nem nyúlnak a rokkához, mert Borbála bedobná az ablakon az orsót, a fonál kóccá válna, és a marhák lábára tekeredne, azok pedig megsántulnának. Nem szabad varrni, akárcsak Lucakor, mert bevarrná
